Hogyan hódították meg a világot a Hupikék Törpikék? 

„Magas hegyek mögött, hol a tenger hupikék…” – csendült fel ezernyi magyar családnál az 1980-as évek végén a Hupikék Törpikék főcímdala, és szegezte a televíziókészülék elé a gyerekeket. Népszerűsége azóta se csökkent, azt pedig sokan nem is tudják, hogy a rajzfilm belga eredetű.

Sok rajzfilmhős kezdte karrierjét belga képregények lapjain, de míg a hazájukban közkedvelt Tintinnek és Lucky Luke-nak nem sikerült az igazi nemzetközi áttörés, a Hupikék Törpikék esetében a történeteikből készült rajzfilmsorozatok és az újabb filmes adaptációk, valamint a több száz –világszerte – hozzájuk kapcsolódó termék és kiadvány dömpingje már-már azt is elfeledtette, hogy valójában honnan származnak. Pedig roppant érdekes a keletkezésük.

A belga Spirou magazinban 1958 októberében egy középkorban játszódó rövid képregény jelent meg, melynek utolsó epizódjában felbukkant pár kék kis teremtmény. A közönség annyira lelkesedett az új karakterek iránt, hogy rajzolójuk, az akkor harmincéves Pierre Culliford (művésznevén: Peyo) külön rövid történeteket kezdett írni róluk, majd egy saját képregényt is kaptak. A siker innen megállíthatatlan volt. 

A háromalmányi magas kék törpök fehér nadrágot és sapkát viseltek, és még ha némelyikük meglehetősen erős személyiséggel bírt is, mindannyian ugyanúgy néztek ki és egyidősek – 100 évesek – voltak. Kivéve Törpapát, akinek szakálla volt, vörös ruhát hordott és több mint 500 éves volt, valamint Törpillát, akit eredetileg a gonosz Hókuszpók teremtett.

Peyo más képregényfigurákat is alkotott ugyan, de a Törpikék közkedveltségét egyik sem tudta elérni, és tulajdonképpen a törpök sem a franciául beszélő közönségre korlátozódó képregényeknek köszönhetik sikerüket. Alkotójuk a legmerészebb álmaiban sem gondolta volna, hogy ennyire népszerűek lesznek a teremtményei, napjainkban már szinte nincs olyan ország, ahol ne ismernék őket, és a képregény kockáit elhagyva számos formában jelentek meg. Nem kellett sok időnek eltelnie, hogy a mozivásznakat és a tévéképernyőket is meghódítsák.

Forrás: Wikimedia Commons, Haggis MacHaggis

Az első – még Belgiumban készült – moziban bemutatott rajzfilm az 1976-os Ahupikék törpikék és a csodafurulya volt, amely Magyarországon korábban, amikor még a sorozathoz kapcsolódóan nem alkották meg a törpök zseniális magyar elnevezését, A kis manók furulyája címen futott. A filmet maga Peyo rendezte, aki saját kezűleg készítette el a képes forgatókönyvhöz szükséges 1232 rajzot. Az igazi áttörést viszont a ’80-as évek hozta meg, amikor a klasszikus rajzfilmeket futószalagon gyártó amerikai producerpáros, William Hanna és Joseph Barbera tévésorozatot készített az akkor már az Egyesült Államokban is közkedvelt képregényből. Az NBC csatornán 1981 szeptemberében mutatkoztak be a törpikék, és a nyolc éven át sugárzott 256 epizód a televízió egyik legnépszerűbb szombat reggeli rajzfilmsorozata lett.

A széria érdekessége – biztos sok nézőnek feltűnt – a klasszikus zenék használata: többek között Csajkovszkij, Bach, Beethoven, Liszt, Mozart és Prokofjev dallamai csendülnek fel a kalandok során. A sorozat így szinte tudat alatt csempészte a gyerekek életébe a zene szeretetét. A Hanna-Barbera-adaptációnak azonban hátránya is volt, mivel ezáltal sok néző számára feledésbe merült a karakterek és a történet belga eredete. 

Az 1976-os első mozifilm után egészen 2011-ig kellett várni, hogy a kis törpök újra a filmszínházak vásznaira kerülhessenek. A kor nézői elvárásaihoz igazodni próbáló 3D verziót a Columbia Pictures és a Sony Pictures Animation gyártotta. A kezdeményezést siker koronázta, a film az év harmadik legtöbb bevételt hozó animációs alkotása lett, így két év elteltével már a második résznek, 2017-ben pedig egy újabb egész estés történetnek örülhettek a rajongók.

2021-ben az új televíziós sorozatot is bemutatták, ebben már a mozifilmek 3D karakterei köszöntek vissza, a személyiségüket is komplexebbé tették, valamint pergőbbé írták a dialógusokat, és igyekeztek a rajzfilm tempóját is a XXI. századi igényekre szabni. Saját YouTube-csatornájukon közel ezer videó található, így a rajongók bárhol és bármikor újranézhetik a legjobb részeket. A törpvonaton pedig továbbra sincsen fék, 2025 nyarán debütált a mozikban legújabb kalandos filmjük, amelyben a törpikék Párizsba kerülve próbálják megmenteni Törpapát. Az alkotók mindent bevetnek a fiatalabb rajongók meghódítása érdekében, hiszen például Törpilla hangját Rihanna kölcsönzi. 

A filmes adaptációkkal párhuzamosan elkezdett épülni egy komplett univerzum, ahol musicalben, saját vidámparkokban és megszámlálhatatlanul sokféle terméken tűnnek fel a karakterek. Peyo már nagyon korán rájött arra, hogy micsoda merchandising potenciál rejlik ezekben a figurákban, hiszen olyan egyetemes értékeket közvetítenek, mint a tisztelet, barátság, tolerancia, összefogás és a természet szeretete, így szinte nem volt olyan együttműködés, amit visszautasított volna. Peyo lánya, Véronique Culliford 1984-ben hozta létre az IMPS (International Merchandising Promotions & Services) céget, amely az apja által alkotott figurák merchandising jogait és egyéb kereskedelmi hasznosításait kezeli.  A cég elnevezése nem tűnik túl fantáziadúsnak, de ha tudjuk, hogy az „imp” szó manót jelent, máris értelmet nyer a rövidítés. Viszonylag kis létszámú saját munkavállalóval dolgoznak, de támaszkodhatnak a világ több tucat országában jelen lévő ügynöki hálózatukra. A cégen belül működő rajzstúdió folyamatosan gyártja az utánpótlást új kiadványokkal, míg az üzleti feladatokért felelős részlegek keresik a további lehetőségeket és együttműködéseket.

Forrás: Pixabay

Az elmúlt évtizedekben közel hétszáz partnerrel fejlesztettek közösen termékeket, köztük olyan világcégekkel, mint a PEZ, a Chupa Chups, a Haribo, a Panini, a H&M, a Benetton, a GAP, a Lidl és az egyik legsikeresebb, a Ferrero, amelynek törpikés Kinder tojásaiból 2013 és 2021 között közel 300 millió darabot értékesítettek. A jogdíjakból származó bevétel 2024-ben 23 millió dollár volt. Philippe Glorieux marketingigazgató elmondta, hogy többnyire a cégek jelentkeznek ötleteikkel, de előfordul, hogy az IMPS keres meg olyan márkákat, amelyekkel szívesen együttműködnének. Bármilyen termékre nyitottak, kivéve a kábítószerek, fegyverek, vallási témák és a szerencsejáték. 

Jelenleg három vidámparkot üzemeltetnek (Oroszországban, Kínában és az Egyesült Arab Emírségekben), de tervezik újabbak nyitását is a közeljövőben. Az egyik legérdekesebb kollaborációjuk 2017-ben, az ENSZ-szel jött létre: a nemzetközi szervezet fenntartható fejlődési céljait (például a szegénység felszámolása, a nemek közötti egyenlőség, fellépés az éghajlatváltozás ellen) promotálták világszerte a törpikékkel, hiszen az IMPS is rendkívül fontosnak tartotta, hogy ezeket az üzeneteket örökségként továbbadják a felnövekvő generációknak. 

A brand egyik célcsoportja a 4-10 év közötti gyerekek, akiket elsősorban a törpök kalandos élete, a figurák kedves megjelenése vonz, valamint az, hogy a különböző tulajdonságokkal felruházott egyéniségekkel könnyen tudnak azonosulni. A másik célcsoportban már a felnőttek is megjelennek, akiknek a klasszikus rajzfilm iránti nosztalgiájára próbálnak hatni, hangsúlyozva a figurák kulturális szerepét és pop ikon jellegét.

A márka életben tartásának egyik legfontosabb eleme az, hogy a képregények mellett friss, az adott kor igényeihez igazodó filmek is megjelenjenek, így a karaktereket nem kell újra bevezetni a piacra, a megjelenő új termékek pedig egymást erősítik. A merchandising szakemberek ezt „known IP”-nek, azaz ismert szellemi tulajdonnak hívják, amihez a termékek gyártói is szívesebben nyúlnak, mert az eladhatóság így garantálható.

Az idén 67 éves törpikék jól tartják magukat, és remekül alkalmazkodnak változó világunkhoz, ha így folytatják, könnyedén megérhetik a száz évet is – ahány évesek a karakterek a képregény megalkotásakor voltak. Sikerük azért töretlen, mert folyamatosan megújulnak, új generációkhoz is eljutnak. Kalandjaik tanulságosak, humorosak, és olyan értékeket közvetítenek, amelyekkel kortól függetlenül lehet azonosulni. 

Az eredeti cikk a 2025 áprilisában kiadott, Belgium kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg. 

Nyitókép: Törpapa és Törpilla (forrás: Mafab)

Lásd még:

Tintin földje – A belga képregények kultúrája

Az ország, ahol három kulturális miniszter van – Hogy néz ki a kultúra finanszírozása Belgiumban?

Belgium művészeti és vállalati kapcsolatai – Bemutattuk legfrissebb lapszámunkat